A vonat reggel érkezett Hospetbe, ahonnan egy busszal mentem Hampiba egy kókuszdió elfogyasztása után. Hampit már messziről meg lehetett ismerni a buszról, mert mindenhol óriási kősziklák voltak, és kőtemplomok.
Amikor megérkeztünk a busszal, egy nagy, 50 méter magas templom látványa fogadott minket, persze csak messzebbről, de pár perc gyaloglás után megérkeztünk a bejárathoz. Ez a templom is olyan stílusban épült, mint Maduraiban, viszont itt nincsenek festve, hanem az egész teljesen fehér. Meg persze a szobrok is különböznek, csak a forma hasonlít. A templomkertbe érve jobb oldalon egy elefánt fogadott, úgyhogy tudtam, hogy ma is meglesz az elefántáldás :). A kertben még volt egy kisebb templom és egy oszlopcsarnok, amik majmok fennhatósága alatt voltak. Ők voltak itt a fő attrakció, és persze a fő tolvajok. Mindenki kis kosárkában vitt kókuszdiót banánnal meg virágokkal, hogy felajánlják az isteneknek, viszont a legtöbbet még a felajánlás előtt ellopták a majmok. Elég vicces volt nézni, ahogy az eladótól is elcsenik a zacskós édességeket.
Eztuán egy órás séta következett a folyó melletti úton, ahol egy régi templomrészhez érkeztem. Az idefele vezető úton teljesen úgy éreztem, mintha a 15-16. században sétálgatnék, mindenhol templomromok, és házak alapjai, csak az emberek hiányoztak, és az élő bazár. Itt egy elkerített részen volt néhány templom, és egy óriási kőszekér, ami nagyon híres, és fénykorában még használták is. Az egész kőből van, nagyon jól nézett ki.
Visszafele bementem még egy régi bazársorra, ami legalább 150méter hosszú volt, úgyhogy mindenkinek a saját képzeletére bízták, hogyan nézhetett ki 4-500évvel ezelőtt.
Ezután megnéztem még a királyi városrészt is, ahol a királynő fürdőjével kezdtem. Ez egy kívülről nem annyira szép épület, viszont belül egy óriási medence volt ülőhelyekkel a szélén, és sétálócsarnokkal körbe. Ezután a királyi zárt rész következett, ahol egy Lótusz templom volt a fő nevezetesség, és arról híres, hogy indo-muszlim stílusban készült. Tényleg fel lehetett benne könnyedén fedezni a muszlimokra jellemző boltíveket és díszítést. Emellett a zárt kert mellett volt az elefántgarázs, egy majdnem 60 méter hosszú épület, amiben az állam 11 legjobb elefántját tartották. Mindegyiknek volt külön beállója, egy-egy kupolával a tetején.
Amúgy egész Hampi több tíz négyzetkilométer területű, és szinte mindenhol a séta közben lehetett látni az épületmaradványokat, és templomokat. Szerintem itt több napot is el lehet tölteni csak sétálgatással, vagy biciklizéssel a környező helyeken.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment