25 órán keresztül Varanasiba - 2008-07-09

25 óra utazás és zötykölődés után megérkeztünk végre a várva várt Varanasiba, India legszentebb városába. A legtöbb indiai itt szeretne meghalni, többen öregkorukban ide utaznak, és itt várják meg a halálukat, mivel az nagyon nagy dolognak számit.

Először hamvasztás, majd a hamu a Gangesz szent vizébe szórása teljesíti be az életüket. Itt a Gangesz, amit más néven „Mother”-nek (Anyának) hívnak, nagyon nagy tisztelettel imádják. Egy kis kémiai adat sokat elárulhat, ami azt mondja, hogy egy deci normál iható vízben 500 baktérium található, itt viszont a Gangeszben ugyanennyi vízben 1,5millió!

Már késő este volt, amikor a szállást is sikerült elfoglalnunk, de nem bújtunk az ágyban, mivel tudtuk, hogy nincsen túl sok időnk itt. Elmentünk az egyik legismertebb Ghat-hoz(lépcsők amik a folyókhoz vezetnek le), ahol a hamvasztás folyik. Kis egy méter széles utcákon közelítettük meg, és közben nagyon sötét volt, mivel áramszünet volt. Ez teljes mértékben megszokott Indiában, szinte nincsen olyan nap amikor ne lenne áramszünet. Az út utolsó részén az utcákban a zöldség-gyümölcs- vegyesboltokat felváltották a faárusító boltok. Itt különböző féle fákat kilóra adtak. Megvan, hogy melyik fával való hamvasztás a legelőkelőbb, ha jól tudom, akkor a rózsafa, és persze vannak az olcsó, úgymond fapados megoldások is. A templom tetejére is felmentünk, ahol a hamvasztás folyik, és egyszerre 6 kupacot láttunk égni egymás mellett. Ebből egynél volt még felismerhető az emberi test, a többinél már nem igazán. Ezután még lementünk a folyóhoz, ami áradás miatt nagyon magasan van, ezzel megnehezítve a Ghatok megközelíthetőségét. Összesen vagy 40 Ghat van Varanasziban, ebből 3 helyen hamvasztanak. Itt a templom előtt még ilyen késő este is fürödtek emberek. Visszafele utunkon úgy háromszor találkoztunk kisebb, férfiakkal álló csoporttal, akik éppen a vállukon vittek egy halottat a hamvasztóhoz. Négyen viszik fákon a holttestet, és mögötte még 6-an 8-an mennek, akik énekelnek és zenélnek közben.