Reggel fél9kor keltem, majd indulás reggelizni a helyi kis vendéglőbe, ami nagyjából négy fal, meg egy műanyag zsák tetőként! Az étel viszont finom volt, a hangulat pedig forró a tévében levő akciófilmtől, amin én inkább jókat nevettem. A film olyan volt mintha a 70es évekből lenne, no speciális effektek, a hang valami szörnyű, mintha egy bádogdobozban vették volna fel! De a helyiek, kb. 10-en nagyon érdekesnek találták, és néhány részen ők is jókat nevettek!
Ezután béreltem egy biciklit, és elindultam a kolostorok és templomok kertjébe. Itt egy 1x3km-es helyen van vagy 20 kolostor/templom, és még legalább ennyit terveznek. Az egész hely, mind úgy kívül, mind úgy belül a kertben nagyon csendes, békés, nyugodt. A táj szép zöld, fás, és gyönyörű. Az első templom ahova mentem, az egy nepáli Buddha templom volt, majd egy Tibeti. Ezek mellett van a fő templom, amit inkább mondanék egy nagy kertnek egy kőépülettel a közepén. A kert gyönyörű, telis-tele buddhista zászlókkal fától-fáig! Ezeken a színes zászlókon amúgy imádságok vannak írva, úgyhogy nem csak díszítés. Itt a kertben leültem én is egy fa tövébe, ahol mellettem egy ember már meditált, gondoltam, hogy csatlakozok hozzá. Jött még egy szerzetes is, aki egy másik fa tövébe ült le lótuszülésbe, és egy órán keresztül meditált. 20perc meditáció után felfrissülve vettem kezembe egy könyvet, amit Tamástól kaptam előző este. A címe pedig „megannyi életek, megannyi mesterek” szabadforditasban. Ez a könyv egy pszichológus története az egyik kliensével. Arról szól, hogy a hipnózis által hogyan kapott információt a kliens régebbi életeiből, és a Mesterektől. Ez nem sci-fi, eredetileg teljes mértékben igaz, még személynevek és leírások sem változtak benne. Nem tudtam letenni a könyvet, annyira érdekes volt, úgyhogy elment pár óra, mire feleszméltem.
Ezután bejártam a többi templomot is. Volt közöttük koreai, vietnámi, kínai, nepáli, thai, francia, stb . Mindegyik templom az ország stílusát felhasználva építette ezeket. Mindegyik különböző, viszont mindegyik egyvalamiben hasonlít: Buddha templomok. A kínait már messziről megismertem a stílusa miatt. Amikor bent voltam, épp ceremónia kezdődött, úgyhogy ottmaradtam egy ideig. Óriási dobokat ütöttek az elején, hívogatás gyanánt, majd énekeltek is különféle dobokat használva közben. Nagyon érdekes volt, de sajnos képet nem szabadott készíteni róla. Ezután megnéztem még a Vietnami templomot aminek a kertje csodálatosan szép volt, zöld fű, és szobrok mindenhol. Persze a szobrok Buddha életéből voltak kiragadva, mint például Buddha tanit, Buddha meditál, Buddha fekszik, Buddha vadászik, Buddha lovagol, Buddha fiatal korában és Buddha öreg korában. A még említésre méltó, az a Thai templom, ami hófehér! Mint valami mesebeli palota! Nekem nagyon bejött.
Sajna már megy le a nap, és tudom, hogy holnap ilyenkor már Kathmanduban leszek…ha Buddha is úgy akarja!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment